2014. február 25., kedd

Cake pop-ok, vagyis a sütinyalókák

Nemrég megleptem magamat húsvétra (jó előre) egy cake pop/sütinyalóka receptes könyvvel, amiből kipróbáltam hétvégén az egyik alapreceptet. Semmi csicsa meg variálás, csak hogy tudjam, mennyi ideig tart elkészíteni, egy adagból hány darab jön ki.



Nem nagyon rajongok a tejcsokiért, inkább az étcsokit pusztítom, de gondoltam, most azzal kísérletezek, mint bevonat, azt még nem temperáltam.

Szerencsére csak fél adaggal készítettem el a receptet, így is 40 darab lett belőle. :)

Van cake pop „bevonó” is, külön ezekhez kitalálva. Egyik helyen azt olvasni, hogy csak ezzel lehet jól bevonni a sütinyalókákat, más meg azt írja, hogy ugyanolyan jó minőségű csokival is lehet ezt csinálni, mint ami a bonbonkészítéshez való, ugyanazzal az eljárással, vagyis a temperálással.

Én Moser Roth tejcsokit használtam, és sajnos a sütinyalókák háromnegyedénél a csoki megrepedezett. Elég sűrűnek találtam a csokit, valószínűleg azért repedezett meg a külsejük, mert sok csoki tapadt a golyókra, és lehúzta a saját súlya, de akkor már késő volt bármit is tenni.

Sebaj, legközelebb majd több kakaóvajat adok a csokihoz temperálás közben, hogy folyósabb legyen. Ízre persze ezek se lettebbek rosszak, csak csúnyusok szegények kicsit. :)



Cake pop-ok (fél adag receptje - kb. 40 db-hoz):

Tészta:
  • 125 g vaj
  • 137,5 g cukor
  • ½ cs. vaníliás cukor
  • 2 db tojás
  • ½ csipet só :)
  • 62,5 ml tej
  • 250 g liszt
  • ½ cs. sütőpor
Krém:
  • 30 g vaj
  • 62,5 g krémsajt (pl. Philadelphia)
  • 50 g porcukor

Bevonás:
  • 250 g tejcsoki
  • 2,5 g porított kakaóvaj

kb. 40 db nyalóka pálcika (saslikpálca is jó hozzá)

cake pop tartó (egy nikecell darab is megteszi)




Elkészítés:

A tésztához a vajat a cukorral, és a vaníliás cukorral krémesre kevertem, majd hozzáadtam a tojásokat egyesével, és azokkal is jól összedolgoztam. Hozzáadtam a sót, és a tejet, majd a sütőporral elkevert lisztet. Vajazott-lisztezett vagy sütőpapírral bélelt tepsiben, előmelegített sütőben 175 fokon kb. 45-50 percig sütöttem (először légkeveréssel, majd alsó-felső sütésen).

A krémhez először a vajat a krémsajttal krémesre kevertem, majd hozzáadtam a porcukrot is.

Amikor a tészta kihűlt, kézzel egy nagyobb tálba jól szétmorzsoltam, és a krémet apránként hozzáadtam. Ha a tészta külseje túl kemény, és sötét, azt levághatjuk a szétmorzsolás előtt. Vigyázni kell a massza állagával, mert ha túl száraz, akkor nem lehet formázni, ha meg túl nedves, akkor le fog esni a pálcikáról, ezért sűrűn ellenőriztem, hogy mikor lehet belőle jó kis golyókat formázni. Amikor elérte a (szerintem) jó állagot, nedves kézzel kb. 3 cm átmérőjű golyókat formáztam, amiket egy alufóliával borított tálcára tettem, és 15 percre betettem a mélyhűtőbe. Utána a hűtőbe át kell tenni a további felhasználásig, nehogy túlfagyasszuk a golyókat.

Amíg a mélyhűtőben pihentek a golyók, megolvasztottam pár deka csokit a bevonóból. A golyókat kivettem a hűtőből, a saslikpálcákat kb. 1 cm-re megmártottam az olvasztott csokiban, és rászúrtam a golyókat, majd a hűtőbe tettem fél órára így őket, míg a csoki megszilárdult. Ez a művelet azért szükséges, hogy a golyók a pálcán jól fixálva legyenek.

Eközben a bevonóhoz temperáltam a csokit. A tejcsokit apró darabokra törtem, és megolvasztottam a csokiolvasztó gépben. Amikor elérte a 40 °C-ot, lezártam a gépet, és kavargatva 33-34 °C-ra hűtöttem a csokit, ekkor hozzáadtam a porított kakaóvajat, jól elkevertem a csokiban, és tovább kevergetve 29-30 °C-ig hagytam hűlni, ezen a hőmérsékleten lehet dolgozni a tejcsokival.

A hűtőből kivett golyókat beleforgattam a csokiba, hogy mindenhol érje a felületüket. Ezt egy evőkanál segítségével lehet jól végezni: a csokival teli evőkanálba a golyókat a pálcikánál fogva forgattam, a pálcika tövétől a golyó tetejéig haladva csigavonalban, míg mindenhol be nem fedte a csoki, majd az előkészített cake pop tartóba állítottam őket száradásig.

Ha szórócukorral szeretnénk dekorálni, azt addig kell megtenni mielőtt megszilárdul a bevonó (erre nem sok idő van). Ha dekortollat szeretnénk használni, azzal a száradás után lehet rajzolni a felületükre.


 Ezek pedig a csúnyusok. :)



Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése